Boncodfölde

Fekvése

Boncodfölde Zala megye északnyugati részén, a Zala folyótól kissé délre fekszik.

A település szomszédságában működik a Boba–Zalaegerszeg–Zalalövő–Őrihodos vasúti vonal bagodi vasútmegállóhelye. Elsősorban elővárosi járatok érkeznek ide a megyeszékhelyről, amelyek innen Zalalövő és Őrihodos felé haladnak tovább. A vasútállomás azonban egyelőre csak földúton érhető el, így megközelítése néha nehézkessé válik.

Boncodfölde a 76-os főúttal párhuzamos Teskánd – Kávás mellékúton fekszik. A megyeszékhelyről könnyen elérhető sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszokkal.

Története

Ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. 1498-ban is plébánia. 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. 1576-ban még áll a plébánia, de később a törökök feldúlták, a temploma is romossá vált. 1717-ben mindössze hat család él a faluban. 1753-ban Bíró Márton püspök megszervezi a plébániát, két év múlva helyreállítják a templomot, de 1778-ban még nincs tornya. A szőlőhegyen már akkor állt a Szent Margit tiszteletére épült kápolna.A hívek lé lekszáma ekkor 166. Az 1830. évi vizitációkor áll már a fazsindelyes torony. Új plébániaházat építettek 186  9-ben, ez három év múlva leégett. Csak 1907-ben építették fel a mai épületet. A templomban 1965-ben új festmények készültek, szentélyében kialakították a liturgikus teret. A possessio régtől fogva lakott, keletkezésének pontos idejét nem lehet tudni. 1531- ből származó irat szerint Bonczodffeldeu a Kawas-i plébánosé.

A források szerint a Kawas-i család birtokolta. 1773-ban a Malik, a Deák, a Nagy, a Luká

cs család birtokolta a területet. 111 házban 260 lakos van. 175 3-ban a nagy Padányi Bíró Márton püspök előbb m

egszervezi a plébániát, két év múlva pedig a templomot. Tornya azonban még az 1778-as canonica visitatio idején sincs renoválva. 1795-ös feljegyzés szerint: Boncodfölde magyar falu birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közép

termékenységű. Borai középszerűek. Földje néhol sovány.

A 20. században még számontartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfa-puszta, Nagyhegy, Újhegy. 1935-ben 64 lakásban 351 lakosa volt, 1024 kataszteri hold tartozott a településhez. A II.világháborúban 6 lakosát veszítette a kis falu. Az 1945-ös földosztáskor kissé átrendeződött a földbirtokszerkezet.A II. világháborút követően Zalaegerszeg vonzása miatt nagymértékű elvándorlás sújtotta a települést. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően az új házhelyeknek, amelyek nagyrészt beépültek.

Nevezetességei

• Római katolikus Szent Anna templom (román, barokk)
• Újhegyi kápolna
• Nagy-hegyi kápolna
• kb. 500 éves szelídgesztenyefa

Római katolikus Szent Anna templom története:

Település beépített területén a dombtetőn álló keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású Ny-i homlokzati tornyos templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével.A szentélyen és a hajó K-oldalán 13.századi falsávos tagolás és részben kibontott nyílások. Fiókos dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A sekrestyében stukkó díszes dongaboltozat. Falképek: (1965) Klonfár János pap és festő**. Berendezés: jellemzően 20. század, keresztelőkút 18. század második fele; padok, 19.század. A templom 1338-ban már biztosan megvolt. A templom eredetileg román stílusban épült, 1690-ben biztosan romosan állt, 1755-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette újjá. 1775-77. között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt. Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes, ma homlokzati tornya ma hegyes-sisakos, oromzata valutás, szentélyének falában két román ablak, belsejében ülőfülke. 1978-ban helyreállítva 2004-be, korszerűsítések a tetőn és a homlokzaton, díszkivilágítást kap. A templom körüli temetőben: sírkövek, 19.század-20. század eleje; kőkereszt korpusszal és Szűz Máriával, 20. század, ma már a temető lezárva.